Turisztikai és borkulturális központ

Biró Aurél Szűz Máriás zászlók című fotókiállítása a Prímás Pincében

2014. június 21., 18:00 - 2014. július 20., 20:00

Biró Aurél

Szűz Máriás zászlók című fotókiállítása a Prímás Pincében

A Prímás Pince Turisztikai és Borkulturális Központ sok szeretettel várja Kedves Vendégeit

2014. június 21-én 18 órára

Biró Aurél Szűz Máriás zászlók című fotókiállításának megnyitójára

A tárlatot megnyitja: Meszleny László a Prímás Pince Turisztikai és Borkulturális Központ igazgatója.

A kiállítás védnöke: Bíró László tábori püskök.

A kiállítás megtekinthető 2014. július 20-ig a Prímás Pince Különtermében.

 

 

Szűz Mária-ábrázolású zászlók

Kiállítás

 

Zászlók

A templomi zászlókat a mai, körmeneteken használatos formájukban a középkor második felében kezdték alkalmazni és az elmúlt évszázadok során fejlesztették olyan méretűvé, amilyennek azokat napjainkban láthatjuk. A templomi zászlók használata, elterjedése szorosan összefügg a különféle vallásos szervezetek kialakulásával és virágzásával, valamint a Mária-kultusz és annak nyomán a hazai búcsújárás kibontakozásával. A mai Magyarországon található templomi zászlók nem régebbiek a XVII–XVIII. századnál.

A zászlóábrázolások szorosan összefüggtek a helyi szent-kultusszal, nemzetiségi hagyományokkal, nemzeti szentekkel, az ország patrónájával, valamint az adott régióban működő szerzetesrendek és kegyurak kívánalmaival. A XV. századtól egyre gyakoribbá vált a magyarországi templomi zászlókon Szűz Mária megjelenítése. A török hódoltság alatt Mária, mint a Keresztények Segítsége – Auxiliatrix Christianorum – vonult be a köztudatba, a XVIII. században már a Regnum Marianum eszme (újra felélesztése) segíti a kultusz elmélyülését. Sok esetben a templom védőszentjeként is rákerült a zászlókra, ahol céhek is működtek ott a céhpatrónust és azok jelvényeit ábrázoló zászlókkal is találkozunk az adott templomban és annak adott oltáránál. A középkori templomi zászlók zömét a különféle céhek és vallásos egyesületek zászlói alkották. A templomi és hadizászlók végleges formai elkülönülése hazánkban a XVIII. századra tehető. A XVI. század elejétől lettek általánossá a kereszttartós, alul három csúcsban végződő, hímzésekkel és rojtokkal ellátott templomi zászlók. A XV–XVI. századtól kezdve, a képhímzés elterjedésével a templomi zászlókat gazdagon díszítik ábrázolásokkal. A XVII. századtól a zászlódíszítés hanyatlásnak indult. Mint a többi templomi használati tárgy, úgy a zászlók is díszítésükben túlzsúfolttá, bonyolulttá váltak. Jellemzőjük az arany-ezüstfonállal való domborított hímzés. A XVIII. században terjedt el a vászonra való olajfestés, amely kevésbé törekedett művészi igények kielégítésére.

A koraközépkorban külön sorolták fel a gyászzászlókat, mint a gyász kifejezőit a temetési szertartásokon. A fekete a liturgiában a gyász jele. A feketeszínű kegyeleti zászlókat a templomban őrizték, de a temetés idején a gyászmenetben vitték, majd a ravatalozóban állították fel.

A Mária-egyesületek jámbor társulatokként alakultak a Boldogságos Szűz tiszteletének ápolására. A katolikus hitbuzgalmi életre, és főleg a leányok vallásos és erkölcsös nevelése volt a feladata. Legnevezetesebbek a Mária-kongregációk és az Irgalmas-nővérek által vezetett Mária-leányok társulatai voltak.

A templomi zászlók legtöbb esetben keresztrudasok. Ez a forma azért praktikus, mert a keresztrúdról lelógva teljes felületük látható, mindkét oldalon.

A zászlólapokat gyakran hármas, néha kettes, négyes végződésűre, képezik ki. Ezek tulajdonképpen hosszú hasítékok, melyek széleit rojttal vagy szegélyszalaggal díszítik. Szakszóval fanonnak hívunk ezeket a lelógó nyelveket. A fanonoknak nem csak díszítő szerepük van, hanem a végükre sokszor fém, vagy textilbojt is került. Ez utóbbiakat szükség esetén egybe lehetett fogni, ekkor az egyes fanonszeletek egymásra hajoltak, úgy hogy közben a zászlólap középképe viszonylag sima maradt. Az összefogásra akkor volt szükség, ha kivitték a zászlót a templomból és az alacsony kapun le kellett hajtani azt, úgy, hogy a menetben az elől haladóra ne lógjon rá, vagy ne akadjon be sehová. Kívül a templomon erős szél esetén szintén össze lehetett a fanonokat fogni a bojt segítségével, így nem lengett szabadon a zászló, nem tépte annyira a szél. Néha a fanonok egyenes, vagy íves záródásúak, ezekre nem került bojt, így nem lehet összefogni őket, csupán díszítés kedvéért lettek kialakítva erre a formára.

 

A zászló részei

A zászlólap, elő- illetve hátlapból áll. Az előlapra kerül a templom védőszentje, illetve a teológiai, szakrális sorrend (Jézus, Mária, evangélisták, apostolok stb.), ezt a mozgatás (leszedés, visszahelyezés, rúdcsere stb.) során megváltoztathatták. Erre a zászlóleírásban utalást teszünk. Általában a zászló szabad széleire kerültek a rojtok, de előfordul, hogy a bújtatóra is tettek. A fanon jellegű zászló, ahol a zászlólap alja többször osztott (kettő, három vagy négy), amelynek vége lehet lekerekített, hegyes (háromszög alakú csúcsba futó), íves, vagy téglalap alakú (9. ábra). Általában a bojtok ezek végére kerülnek, de előfordul, hogy a keresztrúd egy-egy szélén található a hosszan lelógó bojt. Magát a zászlólapot keresztrúdra vagy közvetlenül a rúdra erősítik. Az előbbit labarum formának, míg az utóbbit lobogónak hívjuk. A lobogónál a zászlólap rövidebb oldalát szegekkel erősítik a rúdra. Mi az egyszerűség kedvéért mindkét típus esetében zászlólapról fogunk beszélni.

A többnyire festett rúd (leggyakrabban fa), tetejét általában sárgaréz zászlócsúcs díszíti, amely lehet kereszt, lándzsa, gyertyaláng, gömb illetve Jézus és Mária monogram megjelenítésű. A rúd felső részén keresztrudas zászlók esetében sárgaréz akasztókampó található, erre akasztják rá a zászlót. De az is előfordul, hogy a zászlót egy merevítő fémrúdon lévő fémkarikákkal rögzítik a rúdra. A rúdon gyakran kb. félmagasságban golyvás díszítőelem is található. Hosszabb zászlórúd esetében itt toldják azt össze két rövidebb darabból.

A keresztrúd végeit leggyakrabban sárgaréz záróelemekkel ékesítik. A zászlót a zászlólap tetején lévő bújtató segítségével helyezik a keresztrúdra, majd kb. tíz centiméterenként kárpitosszegekkel rárögzítik. A keresztrúdon két furat is található, ezeken keresztül rögzítik fel a rendszerint sárgarézből készült díszes akasztóelemet, amelyet sárgaréz csavarral erősítenek oda. Csavar feje (rendszerint szögletes) az előlapon, míg az szárnyas anya a hátlapon látható. Az akasztóelemnek általában az eleje a megmunkált (ez mutatja a zászló előlapját), de előfordul, hogy mindkét oldala díszített.

A zászló tartozéka lehet még a zászlószalag, amelyet a keresztrúdra kötnek fel, erre hímezték a zászlóanya (az a köztiszteletben álló hölgy, aki a zászló felszentelésekor védnökséget vállalt felette) nevét, esetleg vallásos jelmondatot és dátumot.

A zászlószeg nem szorosan vett tartozéka a zászlónak, viszonylag ritkán találkozunk vele. Alakja gyakran címerpajzsra emlékeztető, hosszanti irányban enyhén ívelt kialakítású, hátoldalán pedig szegszár található. A zászlórúdba szokták beverni. Rajta a Szentháromság, a szentelő pap vagy püspök, a zászlóanya, a város elöljáróinak, illetve azon polgárok nevei szerepelnek, akik a zászló készítéséhez adományukkal járultak hozzá.

Megkülönböztetünk elsődleges- (Mária mennybemenetele, Magyarok Nagyasszonya és a korona felajánlás, Mária Szeplőtelen Szíve, Szeplőtelen Szűz a Csodásérmű Mária, Mária monogram, Köpenyes Madonna, Sarlós Boldogasszony, Mária neveltetése, Segítő Mária, Szűzanya a kisded Jézussal, Fájdalmas Szűzanya, Jótanács Anyja, Rózsafüzér Királynéja, stb.) és másodlagos (Hazatérő Szent Család, Szent Család az ácsműhelyben, Jézus születése, Szent József halála) Szűz Mária-ábrázolású zászlókat.

Közülük az egyik leggyakoribb és a szívünknek legkedvesebb a Magyarok Nagyasszonya-ábrázolás. Ezeken a Szűzanya a felhőkön trónol (Jel 12,1) vagy a kék éggömbön áll, fénysugarakkal övezett, lába alatt holdsarló, illetve kígyóra tapos. Fején rendszerint a magyarok Szent Koronája és fehér fátyol, ölében, vagy baljában rendszerint az ülő (ritkán álló) gyermek Jézus. Mária jobbjában a magyar jogar, lábánál a magyar kis címer, Jézus kezében a világmindenséget szimbolizáló kék éggömb a kereszttel, vagy az Anjou-címeres magyar országalma a kettőskereszttel. Mária öltözete vörös (rózsaszín) és kék, esetleg az Ő képével ékesített magyar koronázási palást. Ez a típus, kisebb módosításokkal a két világháború között bevett forma lett.

 

A korábban templomokban felállított céhes zászlókat, mára múzeumokban őrzik. A cserkészzászlók száma kevés, azok nagyrésze a két világháború közötti. Az iparos zászlók a XIX. század végétől készültek, őket múzeumokban találjuk. Az iskolai zászlók közül a legrégebbi az egykori Nagyszombati Egyetem zászlaja, amely valószínűleg inkább XVIII. századi, mint XVII. századi. Az iskolák és templomok mellett múzeumokban is őriznek Mária-ábrázolású iskolai zászlókat. A katonai zászlók közül az első Mária-ábrázolású még az 1514-es Dózsa-féle parasztháborúból ismerjük, illetve a Nagy Lajos király csatáját bemutató Mariazell-i oltárképeken látható. Az 1526-os Mohácsi csatában használt királyi zászlóról, csak az említését tudjuk: a Szent Szűzanyának igen nagy zászlaja. XVII. századtól a nemesi vármegyék használtak Szűz Mária-ábrázolású zászlókat. Utána II. Rákóczi Ferenc fejedelem készíttetett máriás zászlót, majd az 1848–1849-es szabadságharcban használtak, az utolsót pedig 1938 mintájú honvédzászlón, amely 1945-ig volt használatban.

 

A felsorolt zászlók érdekessége, hogy ezeket plébános vagy (tábori) püspök szentelte fel.

 


Állás hirdetés

2014. április 16 - 2014. május 31

Bővítjük csapatunkat!

Magyar prímás borok rendhagyó prezentációja Ausztriában

Magyar prímás borok rendhagyó prezentációja Ausztriában

A Magyar Turizmus Zrt. ausztriai képviselete Magyarország bécsi nagykövetségével és az esztergomi Prímás Pincével együttműködve exkluzív adventi borvacsorára és borbemutatóra invitálta szakmai és üzleti partnereit, amely során a pince prémium borai kerültek terítékre.

 

Az estre a magyar nagykövetség márványtermében került sor. Az osztrák gazdasági- és politikai élet szereplői, a turisztikai szakma és a gasztronómiai sajtó képviselői számára tartott rendezvényt megtisztelte részvételével HH Dr. Walter Simek, a jelentős pincészettel és 900 éves múlttal rendelkező Klosterneuburgi Apátság főkamarása. Az apátság főtisztviselője adventi ünnepi köszöntőjében a borok kulturális közvetítő szerepének fontosságát hangsúlyozta. A magyar külképviseletek a közel 70 fő részvételével tartott, egész estét betöltő borbemutatót azzal a céllal és szándékkal rendezték, hogy egy adott tematika köré szervezett borbemutató sorozattal megismertessék és elismertessék a magyar borokat Ausztriában. A december 4-ei adventi borbemutatón a Prímás Pince és a Vinum Primátus érseki borrend zászlós borait (Egri Csillag 2011, Gál Tibor; Tokaji Furmint 2011, Demetervin; Kadarka 2009, Takler Pincészet és a Béres Szőlőbirtok 2003-as 6 puttonyos Tokaji Aszú) vonultatta fel Antal Gábor sommelier. Az osztrák piacon a karakteres magyar szőlőfajták, mint pl.: a furmint és a kadarka külföldi meg- és elismertetésében látja a hazai bormarketing küldetését Kovács Balázs, az MT Zrt. bécsi irodájának vezetője.

A bécsi adventi borkóstoló része annak a törekvésnek, amely során a Magyar Turizmus Zrt. szakmai összefogással a hazai agrártermékek és gasztronómia népszerűsítésével igyekszik a magyar termékek értékesítés-ösztönzését előmozdítani az osztrák piacon. Tavaly a Pannonhalmi Apátság borai voltak terítéken az adventi borvacsorán, illetve 2013 elején az ausztriai SPAR áruházláncban tartottak magyar napokat, illetve májusban a felső-ausztriai Linzben nagyszabású magyar hétre került sor, többek között borászok és kézműves élelmiszerek előállítói mutatkoztak be. Az elmúlt évben megkezdett sikeres együttműködéseket folytatja az MT Zrt. ausztriai képviselete, az osztrák piacon folytatott aktivitásáról és a tervezett akciókról további infók itt: www.ungarn-tourismus.at/magyar-sarok.

Rozmaring díj a Prímás Pincének

Hej rozmaring, Rozmaring Díj!

Íme legújabb elismerésünk...

A régió 2013. évi Rozmaring díjasa a Prímás Pince.

A Magyar Turizmus Zrt. 2006-ban hozta létre a Rozmaring Díjat. A díj odaítélésének alapfeltétele, hogy a vendéglátóhely olyan településen legyen, amely benevezett a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenybe. A Rozmaring Díj elnevezés egyrészt utal arra, hogy az elismerésnek a gasztronómiához is köze van, hiszen a rozmaring a magyar konyha egyik kedvelt fűszernövénye is. A díjat azok a vendéglátóhelyek kaphatják meg, amelyeknek éttermi kínálata magas színvonalú, és ezzel párhuzamosan környezetük rendezettsége, növényekkel és virágokkal való díszítése különösen igényes.

Az elismerést minden turisztikai régióból évente csak egy étterem kaphatja mag. A díjak odaítélésre a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatóságai tesznek javaslatot.


Újra magyar szakács a gasztronómia élmezőnyében

Újra magyar szakács a gasztronómia élmezőnyében

Az esztergomi Prímás Pince színeiben induló Fehér Gábor fogja Magyarországot képviselni a 2013. szeptember 6-án, Isztambulban megrendezésre kerülő Nemzetközi Ifjúsági Szakács Világbajnokságon. Az ifjú tehetség felkészítésében Kovács Lázár (Lázár Chef) is közreműködik. 

A Chaîne des Rôtisseurs a világ legrégibb, legnívósabb és legnagyobb gasztronómiai egyesülete, amely elkötelezett híve az igényes, a tradíciókat megtartó, de akár merésznek tűnő, innovatív újításokat is felvállaló magas szintű nemzetközi gasztronómiának. A világszervezet a Bocus D’Or-hoz hasonló rangos szakácsversenyeket szervez az ifjú szakács tehetségek nemzetközi megmérettetéséhez.

A hazai elődöntő 2013. május 11-én, a Budapesti Gazdasági Főiskolán került megrendezésre. A verseny főtámogatója: a CBA Kereskedelmi Kft., a verseny további támogatói: a Vörös Homár Halkereskedések Kft., a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt., valamint a T. Nagy Tamás Kft.

Az idei év hazai meglepetés kosara (u.n. black box) vöröstonhalat, sertésszüzet, sertéshálót, spárgát, padlizsánt, vajat, tejszínt és különleges minőségű Valrhona csokoládét tartalmazott. Ezen alapanyagok kötelező felhasználásával kellett a versenyre nevezett ifjú szakácsoknak 3 óra alatt elkészíteniük egy előételt, egy főételt és egy desszertet.

Az elkészült ételek értékelésében, Kovács Lázár zsűri elnök mellett közreműködött: Bíró Lajos, Danó Zoltán, Jakabffy László, Hanzély Attila, Neubauer Edit és Dr. Sándor Dénes. A zsűrizés szempontjai megegyeztek a nemzetközi szabályokkal, így értékelésre került az íz, a tálalás, az eredetiség és a konyhai munka is.

Az eredményhirdetésre a Halászbástya étteremben került sor, a Chaîne des Rôtisseurs gálavacsoráján. A hazai elődöntő III. helyezettje Elek Richárd, a Budapest Bisztró, II. helyezettje Humli Dávid, a Villa Medici (Veszprém), I. helyezettje Fehér Gábor, a Prímás Pince (Esztergom) ifjú szakácstehetsége lett.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán megrendezett hazai elődöntő tétje – a hazai megértettetés mellett –, a világversenyen való részvétel megszerzése volt. Fehér Gábor, a Prímás Pince ifjú szakácsa fogja Magyarországot képviselni a 2013. szeptember 6-án, Isztambulban megrendezésre kerülő Nemzetközi Ifjúsági Szakács Világbajnokságon. Az ifjú tehetség felkészítésében Kovács Lázár (Lázár Chef) is közreműködik.

Magyar Turizmus Minőségi Díj a Prímás Pincének

Ünnepélyes keretek között az Utazás kiállításon adták át a Magyar Turizmus Minőségi Díjakat.

A tavalyi esztendőben jelentkezett 21 szolgáltató közül 16 számára zárult eredményesen a pályázat. A nyertes szállodák és éttermek igazgatói az elismerő oklevelet február 28-án vehették át Csizmadia Norberttől, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárától és Denéné Tóth Mariannától a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójától. A díjazottakat Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese köszöntötte.

Az első alkalommal pályázó szolgáltatók közül a szakmai grémium a következő szolgáltatókat találta méltónak a díj elnyerésére:


Prímás Pince Turisztikai és Borkulturális Központ, Esztergom
• Rosengarten Étterem, Sopron
• Bo18 Hotel, Budapest
• Diamant Hotel Szigetköz Conference, Spa & Family Resort, Dunakiliti
• Holiday Inn Budapest-Budaörs, Budaörs
• Hotel Atlantis Medical, Wellness & Conference, Hajdúszoboszló
• La Contessa Kastélyhotel és Rendezvényközpont, Szilvásvárad
• Nimród Bioszálloda és Bioétterem, Karcag
• Rosengarten Hotel, Sopron

A 2006-os országos bevezetés óta eltelt 8 évben 193 jelentkező közül 163-an nyerték el a Magyar Turizmus Minőségi Díjat. Közülük 53 szolgáltatót már kétszer díjazhattunk, hiszen az érvényességi idő meghosszabbítására szolgáló megújító pályázaton is sikerrel szerepeltek. Jelenleg összesen 79 szálloda és 15 étterem bejáratánál látható a díjazottaknak járó tábla és oklevél.

A díj az egyetlen kapcsolódási pont az Európai Turisztikai Minőségi Címkéhez.
Az Európai Bizottság tavaly kezdte meg az Európai Turisztikai Minőségi Címke kidolgozását, melynek célja, hogy Európát minőségi szolgáltatásokat biztosító desztinációként népszerűsítse a kontinensen kívüli piacokon. A címkét 2014-ben tervezik bevezetni. Nem csak szállodák és éttermek részére lesz elérhető, hanem várhatóan további szolgáltatásokra is kiterjed majd. A részletek kidolgozásában a Magyar Turizmus Zrt. a továbbiakban is örömmel vesz részt.

Kedvezmény az esztergomi és párkányi vendégeinknek!

 Minden kedves esztergomi vagy párkányi lakcímkártyával rendelkező Vendégünk
a számla végösszegéből 10 % kedvezményben részesül!

(Az akció a szilveszteri rendezvényünkre nem vonatkozik, illetve más kedvezményekkel össze nem vonható.)


Kárpát-medencei Borvidékek Alagútja - Borkóstolók

Kárpát-medencei Borvidékek Alagútja - borkóstolók

A Barkóczy Alagút szeretettel várja a Kárpát-medence borkultúrája, borai iránt érdeklődőket. Vendégeink többféle lehetőség közül választhatnak. Az egyik a  hagyományos, pohárnok általi borkóstolás, illetve interaktív módon, kipróbálhatják a speciális Enomatic által kóstolható 24 fajta bort. Előre egyeztetve a rendelkezésre álló borkínálatból egyedi kóstolókat is összeállítunk, a hozzá illő falatokkal, étrenddel. Azokat is szívesen látjuk, akik csupán egy hangulatos estét szeretnének eltölteni jó borok társaságában, hiszen a pince minőségi borozóként is működik, ízletes borkísérő apró falatokkal, széles borválasztékkal. 

Borkóstolóinkat a Prímás Pince közel 40 méter hosszúságú Barkóczy Boralagútjában tartjuk, a gótikus boltívek belmagassága itt eléri a 10 métert. Közép-Európában egyedülálló módon kivételes helyszín a Boralagút a Kárpát-medence boraival való ismerkedéshez.

Kóstolóinkat minden alkalommal szakképzett pohárnok vezeti, a kóstoló nyelve előzetesen egyeztetendő (angol vagy német).

Étlap

Többszörösen díjazott séfünk Kövér Gergely gondoskodik a hagyományos ételekről, melyeket igyekszik modern technológiával előállítani, illetve mutatós stílusban tálalni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kizárólag az adott étel eredetének megfelelő, azaz főként magyar alapanyagokat használunk. A tejtermékeket például Pilismarótról, a lekvárokat és szörpöket Nagybörzsönyből szerezzük be.

Étlap

Látogatóközpont

   

  • Turisztikai és kulturális információk
  • Jegyárusítás
  • A város és a régió bemutatása

 

Tovább »

Étterem

   
  • A'la carte étkezés
  • Külön galéria
  • Rendezvények
  • Kávézó és terasz
Tovább »

Borkultúra

   
  • Kárpát-medencei
    Borvidékek Alagútja
  • Borkóstoló, rendezvények
  • Borvacsorák, bortrezor
Tovább »

Ajándékbolt

   

  • Széles borválaszték
  • Könyvek
  • Lekvárok, szörpök
  • Gyógykészítmények
Tovább »

© 2010 INCORONATA - Prímás Pince| Impresszum

ÚMFT logó

Az esztergomi Bazilika környezetében lévő pincesor megóvása és idegenforgalmi hasznosítása projekt (KDRFT.2007.721)
az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.